Önprezentáció

Minden ember szeretné, hogy a környezet úgy ítélje meg, ahogyan azt ő maga jónak látná. Ezt a pszichikus törekvést nevezzük önprezentációnak.

Ebbéli törekvésünk meghatározott magatartásformákkal jár, amelyeket megtanulva, „felvéve”, szűkebb és tágabb környezetünkben alkalmazunk. Visszacsatolásként a szűkebb, és tágabb környezetünk ítélete, véleménye, rólunk alkotott képe adhat információt arról, vajon a megfelelő magatartásformákat követtük-e, s ennek eredményeként környezetünk azt a képet látja-e rólunk, amit szeretnénk?
 
Pozitív ítéleteket azonban csakis pozitív magatartásformákkal érhetünk el. S amennyiben a  pozitív magatartásformákhoz még igazán egyéni, sajátos, a többi személytől jól megkülönböztethető, a környezet általunk kiválasztott részére pozitív élményeket keltő stílus is társul, a környezet ítélete kedvező lesz. Ez az ítélet gyakran nem tényeken, inkább benyomásokon alapul.
 
Legfontosabb ezért a legelső találkozás, mert akkor alakul, rajzolódik ki a legelső benyomás, kép rólunk. Ha mosolygósnak, derűsnek, kifejezetten kedvesnek látszunk, ilyen kép alakul ki, és sokáig őrződik is rólunk. Ha pl. valaki az első találkozásnál mosolygós, pozitív kép alakul, és őrződik meg róla sokáig, még akkor is , ha egyébként a kedvesség nem jellemző rá. Ha később ugyanezt az embert rossz kedvűnek látják, az esetleges ítélet sem negatív, csupán a magatartásának szól: „Biztos rossz napja van”, de róla alkotott kép még mindig pozitív marad, mert a véleményalkotók többsége a szituációkban nem a magatartást, hanem a személyt értékeli. Igazán erős negatív magatartás képes csak az elsőként kialakított „képet” felülírni. A fentiek alapján elképzelhetjük a fordított esetet, vagyis hogyan reagál a környezet egy olyan emberre, akiről negatív magatartásminták alapján rögzített kép rajzolódott, és vésődött az emlékezetekbe.

Nézzük, mit gondolunk, mi a környezet visszacsatolásairól!
Mindannyiunkban van egy kép saját magunkról, amelyet – környezet visszajelzései alapján építünk fel és ápolunk. Kedveljük ezért azokat az embereket, akik megerősítik a magunkról alkotott belső képet, és nem kedveljük azokat, akik ezt nem teszik. Magatartásunk, viselkedésünk minden elemével próbáljuk fenntartani a saját magunkról kialakított képet.

Most azt tekintjük át, hogy milyen szempontok, és tényezők befolyásolják a rólunk kialakítandó ítéleteket, és kirajzolódó képeket. Ha ezeket feltérképeztük, és megismertük, képesek leszünk ezen tényezők tudatos befolyásolására, átalakítására, felhasználására. Persze léteznek tőlünk független tényezők is, amelyekre viszont az általunk kibocsátott pozitív energia lesz képes pozitív hatást gyakorolni!


Ezeket a területeket tudjuk mi magunk is befolyásolni, és tudatosan alakítani:
a)    a fizikai megjelenés,
b)    a stílus,
c)    a magatartás,
d)    a kulturális szignál használat
 

a)    A fizikai megjelenés…

… alatt a testmagasságot, a testsúlyt, az arc jellegzetességeit, a haj minőségét az esetleges testi hibákat értjük. Sokan hajlamosak alulbecsülni a megjelenés, öltözködés fontosságát, ám mi, itt éppen a jelentőségérre szeretnénk rávilágítani.

A környezetünkben élő emberek ugyanis nagy átlagban szívesebben, kommunikálnak jó fizikai adottságokkal, külsővel rendelkező személlyel. Ezzel bizony azt állítjuk, hogy az üzleti életben tevékenykedőknek igenis oda kell figyelnie saját testi adottságaira!

Rontja üzleti tevékenységének hatékonyságát az az üzletember, vállalkozó, aki szembetűnően túlsúlyos, ha a bőre, körme, haja nem ápolt, ha izzadékony és ennek szaga van, ha rosszak a fogai, stb.

Ha magunkba nézünk, beláthatjuk, hogy mindenki tisztában van saját ilyen adottságaival. Tudjuk, ha fogyni kellene, ha ápolatlanok vagyunk, ha a bőrünk elhanyagolt stb. és azt is tudjuk, hogy mindez rányomja a bélyegét a személyes, vagy esetleg nyilvános szerepléseinkre. Az üzleti életben dolgozó vállalkozók általában nem tudják teendőiket csak telefonon vagy írásban ellátni. Gyakran személyesen kell helytállni.
Senki sincs egyedül, aki most azt gondolja, hogy nagyon nehéz kimondani, hogy más frizurát kéne hordani, hogy kozmetikushoz kéne járni, fogyni kéne, ha közben tudjuk, hogy ezeket meg is kellene tenni.

Tehát a sikeres önprezentáció érdekében tegyünk meg mindent, hogy testünk legyen annyira rendben amennyire csak lehet. Ez adja meg ugyanis azt az alapot, amely egyáltalán lehetővé teszi, hogy magabiztosak legyünk.

b)    „A stílus maga az ember” tartja a régi latin bölcselet. És most lássuk mi minden befolyásolja a rólunk alkotott képet a stílusunk alapján!

  • A szóbeli, és írásbeli megnyilvánulásainkban milyen szókincset, szófordulatot, nyelvezetet használunk, mennyire választékosan beszélünk,
  • mennyire tartjuk tiszteletben az adott nyelv nyelvtani szabályait
  • mennyire fogalmazunk pontosan, célratörően vagy éppen terjengősen, pongyolán.
  •  milyen hangerővel, intonációval, milyen beszédritmusban beszélünk

Ezek mind befolyásolják a rólunk felépülő képet.
A stílus tehát nagyon árulkodó az emberről, egyfajta kommunikációs ujjlenyomatként is tekinthetjük.

Ha hatékonyan akarunk működni, akkor ki kell alakítani egy olyan stílust, amely

  • világos, pontos, szemléletes megfogalmazásokkal él,
  • találó és jó hangulatú szavakat használ,
  • célratörően fogalmaz
  • kerüli a szócséplést,
  • tiszteletben tartja a nyelvtani szabályokat,
  • képes összefoglalásokra és kiemelésekre,
  • emlékezeti hatásokat növelő szemléletes példákat használ
  • nem fogalmaz szlengben
  • üdítően hat a hétköznapokban.

Vannak közöttünk szerencsés adottságokkal, vagy otthoni indíttatásból eredő kommunikációs igényességgel rendelkező emberek, akik viszont nem tartoznak ebbe körbe, azok se keseredjenek, hiszen a stílus jól fejleszthető. Kiváló gyakorlatok léteznek a szókincs, a megfogalmazás pontosságának fejlesztésére. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy  ma már munkánk névjegye a stílus is, azaz kommunikációnk módja.

c.) A magatartás

A magatartás a személy viselkedési megnyilvánulásainak összessége. Hétköznapjainkban a munkánk, a családunk, a baráti környezetünk különböző döntési helyzetek elé állítanak minket, és ezekhez a helyzetekhez általában bizonyos viselkedéses elvárásokat is kötnek. Ehhez hasonlóan vannak elvárások bizonyos foglalkozást betöltőkkel kapcsolatban is. Ezeket hívjuk foglalkozási szerepeknek. Ezeket a szerepeket elvárják tőlünk üzleti partnereink, de mi is elvárjuk tőlük, ill. beosztottainktól.

Mindkét esetben igaz az, hogy a környezet, a partner komoly következtetést von le, ha az adott szerep viselője, pl. a cég vezetője magatartásában eltér a szokásostól, az elvárttól.
Ahhoz, hogy sikeresek, az üzleti életben eredményesek lehessünk, szükségünk van egy nagyon határozott, markáns vonásokkal jellemezhető személyiségstruktúrára.

d.) Autó, ékszer, toll, táska- kulturális szignálhasználat

Részben az előzőekben leírt magatartási normák, elvárások, társadalmi szokásrendszerek folyományként beszélhetünk kulturális szignálhasználatról.
Sokan talán azt gondolják nincs jelentősége annak, milyen autóval járnak, milyen tollat használnak, milyen táskát viselnek, mégis milyen furcsa lenne egy vezérigazgatót egy régi kis keleti gyártmányú autóban látni, vagy egy üzletembert nylon szatyorral, reklámtolla érkezni egy üzleti tárgyalásra. Ezek az apró részletek mind-mind kommunikálnak rólunk, ne hagyjuk , hogy lerontsák a rólunk alkotott összképet! A nylonszatyrok, és reklámtollak az ideiglenesség, esetlegesség benyomását keltik Nők esetében az olcsó ékszerek, és erős, rikító sminkek, hivalkodó műkörmök járulnak a bizalmatlansághoz.

forrás:viselkedes.hu

Hozzászólás hozzáadása

A hozzászóláshoz bejelentkezés.